Vulkánhamuval betemetett őserdő – Bronzkori vérengzés – Vöröstörpe vizesbolygóval


Fosszilizálódott trópusi erdőt tártak fel Belső-Mongóliában

Pompeji sorsára jutott az a buja trópusi erdő, amelyet egyméteres hamuréteg temetett be csaknem háromszázmillió évvel ezelőtt; a rendkívüli leletre Kínában, Belső-Mongóliában bukkantak.

A fosszilizálódott erdőről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában jelentették meg tanulmányukat kínai és amerikai kutatók. A lelet egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy a tudósok megismerjék az őskori ökorendszereket és éghajlatot – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. A tűzhányó 298 millió évvel ezelőtt, a perm időszak elején tört ki, akkor, amikor a Pangea szuperkontinens kezdett kialakulni.


A Pangaea szuperkontinens


 „A hamu betemette és megölte a növényeket, de egyben meg is őrizte őket számunkra”, írják a nankingi Földtani és Paleontológiai Intézet kutatói.

A kutatók egy ezer négyzetméteres területet vizsgáltak át Vutu (Wudu) városa közelében, ahol feltérképezték és számba vették a fosszilizálódott növényeket. Az egykori erdőben a legmagasabbra a pecsétfák (Sigillaria), valamint a nyitva termő ősfák rendjébe tartozó Cordaites nemzetség képviselői nyújtózkodtak, ezek 25 méterre, vagy még nagyobbra nőttek meg.

Egy „emelettel” lejjebb a páfrányfák nőttek, alattuk pedig spóratermő fák és pálmafaszerűségek helyezkedtek el.


Ahogyan a festő látja
Ren Yugao szerint így nézhetett ki 300 millió éve az az őserdő, amelyet megőrzött a vulkanikus hamu

„Csodálatos állapotban maradt fenn a növényzet, hiszen megvizsgálhatjuk a fák ágain megőrződött leveleket is”, mondta Hermann Pfefferkorn, a Pennsylvaniai Egyetem paleobotanikusa, a tanulmány társszerzője.

A pecsétfa kihalt, spórás, faszerű nemzetség, amely a késő karbon korszakban volt elterjedt, de már a perm elejére eltűnt.

A Cordaites kihalt növénynemzetség, amely a floridai Evergladeshez hasonló nedves területeken élt. A legtöbb megkövesedett Cordaitest a késő karbon korszaki rétegben találták meg, Hollandia, Belgium és Németország területén lévő szénbányákban.

***

Bronzkori vérengzés áldozatait találták meg Törökországban

A leletről, amelyet Anatólia dél-keleti részén, Sanliurfa város közelében találtak,  az International Journal of Osteoarchaeology című folyóiratban jelent meg tanulmány.

A Titris Höyük lelőhely Kr.e. 2900 és Kr.e. 2100 között volt lakott. A kezdetben szerény földműves közösség által lakott település igen gyorsan fejlődött és hamarosan kiterjedt, erődített urbánus központtá vált, írja a Past Horizons régészeti hírportál.

A lelőhely feltárását a Kaliforniai Egyetem, San Diego, valamint a szintén amerikai Akroni Egyetem régészei török archeológusokkal közösen végzik. Az egyik ház padlózata alatt bukkant Omur Dilek Erdal török régész tizenhárom férfi, három asszony, valamint három serdülő összekaszabolt földi maradványaira, koponyájukat gondosan az áldozatok testére helyezték egykoron. A temetkezés a Kr.e. 2200-2100-ból származik, abból az időszakból, amikor a települést elhagyták lakosai.

A csontok vizsgálata kimutatta, hogy a 13 férfi közül 11 szerzett egy vagy több koponyasérülést. A nők közül csupán egy szenvedett fejtraumát, míg a serdülőknél semmi sem utal koponyasérülésre.


A koponyasérülések

 
A sérülések közvetlenüla halál előtt keletkeztek, nincs jele a csont gyógyulásának. Egy részüket tompa eszközzel, nagy valószínűséggel harci szekercével okozták, más részük viszont szúrt seb. A halált okozott fegyverek alapján Omur Dilek Erdal sokkal valószínűbbnek véli, hogy az erődített települést bevevő idegenek gyilkolhatták le az áldozatokat, mintsem a városlakók között kitört békétlenség okozhatta vesztüket.

Omur Dilek Erdal szerint a régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy feltűnően megszaporodik a halál előtt sebesülést szerzők száma olyan időszakokban, amikor élesedik a források birtoklásáért folytatott harc: „Ökológiai és kulturális változások, a népesség növekedése, birodalmak hanyatlása vezet az erőszak fokozódásához.”

A törökországi egyéb régészeti helyszínekről származó csontleletek tanúsága szerint az új kőkorszak és a korai bronzkor határán a térségen erőszakhullám sepert végig. „Az Akkád Birodalom összeroppanása, a kereskedelmen alapuló gazdaság összeomlása válthatta ki az erőszakhullámot, amelynek lehetséges áldozatai lehettek Titris Höyük-i lelőhely halottai”, mondta Omur Dilek Erdal.

***

Párás vízi világot fedezett fel a Hubble-űrteleszkóp

Új típusú bolygót, egy párás vízi világot fedeztek fel amerikai kutatók a Hubble-űrteleszkóp segítségével. A GJ 1214b katalógusjelű planéta nagyobb, mint a Föld, de kisebb, mint az Uránusz. A felfedezésről az Astrophysical Journal online kiadásában jelent meg tanulmány.

A bolygót 2009-ben figyelték meg először a Hubble segítségével, de csak most sikerült megismerni az összetételét és a légkörét, írja a space.com űrkutatási hírportál. „A GJ 1214b egyetlen ismert bolygóra sem hasonlít, hiszen nagy részét víz teszi ki”, mondta Zachory Berta, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A GJ 1214b, amely mindössze 40 fényévnyire van a Földtől a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben, teljesen új kategóriát képvisel. A szuperföldekhez tartozik, mivel átmérője 2,7-szer haladja meg a Földét, a tömege pedig hétszer nagyobb. Egy vörös törpe körül kering 2 millió kilométeres távolságra, s felszínén a hőmérséklet eléri a 230 Celsius fokot, vagyis túl forró ahhoz, hogy élet legyen rajta.

A tudósok 2010-ben vetették fel először, hogy a GJ 1214b javarészt vízből áll, bár egyértelműen nem sikerült bizonyítaniuk az állításukat.


A vörös törpe és vizesbolygója (NASA, ESA, and D. Aguilar – Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics)Ű
 

Eddig a csillagászok 700 exobolygót fedeztek fel, és további 2300 jelöltet térképeztek fel. Ezek a planéták igen nagy változékonyságot mutatnak, hiszen van közöttük „habkönnyű, és olyan sűrű is, mint a vas”. Felfedeztek már olyan idegen világot is, amely egyszerre két nap körül kering, hasonlatosan a Tatuinhoz, amelyen Luke Skywalker felnőtt.

Zachory Berta kutatócsoportjával a Hubble széles látószögű kameráját használták vizsgálataikhoz. Mivel ismerték a bolygó tömegét és méretét, kiszámolták a sűrűségét, amely mindössze 2 gramm köbcentiméterként. A Föld sűrűsége 5,5 gramm köbcentiméterként, a vízé 1 gramm köbcentiméterként.

Ebből arra következtettek, hogy a GJ 1214b bolygón sokkal több a víz és sokkal kevesebb a kőzet, mint a Földön. Az idegen világ belső szerkezete is jelentősen különbözhet a Földétől.

„A magas hőmérsékletnek és a magas nyomásnak köszönhetően egzotikus anyagok képződhettek – forró jég vagy szuperfolyékony víz, ami teljesen különbözik a mi tapasztalatainktól”, mondta Zachory Berta.

A GJ 1214b valószínűleg sokkal távolabb alakulhatott ki napjától, ahol bőségesen volt jég, majd közelebb vándorolt a vörös törpéhez.

Mivel a bolygó oly közel van a Földhöz, elsőszámú célpontja lesz a további kutatásoknak, például a NASA James Webb-űrteleszkópjának, amelyet a tervek szerint 2018-ban állítanak pályára.





Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!