2002. január 4. - Befejeződött az ügyészségi nyomozás Szabadi Béla ügyében

8 éve, ezen a napon…

… a Magyar Televízió Híradója jelentette, hogy befejeződött az ügyészségi nyomozás Szabadi Béla, a földművelésügyi tárca korábbi politikai államtitkára ügyében.
A volt államtitkár ellen több száz millió forintos hűtlen kezelés és más bűncselekmény alapos gyanúja miatt indult eljárás; Szabadi Bélát november 29-én a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban hallgatták ki, különböző reklámszerződések és az úgynevezett Életmód-nappal kapcsolatban.
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal korábban ismertetett adatai szerint Szabadi Béla alaposan gyanúsítható 10-20 ügyben hűtlen kezeléssel, illetve egy esetben csalással. Bárándy Péter ügyvéd a Híradónak elmondta: a büntetőeljárás első szakasza valóban befejeződött, megtörtént az iratismertetés, illetve még egy tanúkihallgatást is tartottak.
A földművelésügyi tárca volt politikai államtitkárának mentelmi jogát az ügyben 2001. november 6-án függesztette fel az Országgyűlés, amelyet a legfőbb ügyész kért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és jelentős kárt okozó csalás bűntettének, továbbá magánokirat-hamisítás vétsége (mint felbujtó) elkövetésének alapos gyanúja miatt.
Szabadi Béla mentelmi jogát először 2001. június 19-én függesztette fel az Országgyűlés, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság június 22-én elrendelte előzetes letartóztatását, amelynek indokai között akkor szerepelt a szökés és az elrejtőzés, illetve az összebeszélés veszélye.
A Fővárosi Bíróság 2001. október 4-én szüntette meg Szabadi Béla előzetes letartóztatását, és házi őrizetbe helyezte.

***

Az előzményekről:

2001. február 9.
Az [origo] írása: Szabadi Béla sok botrányt okozott az FVM körül
Részletek:

„Szabadi Béla 1995 januárjától a Független Kisgazdapárt gazdaságpolitikusa, elnöki főtanácsadó, Torgyán egyik jobb keze. Jelentős szerepe volt az alternatív gazdaságpolitika kidolgozásában. 1995 augusztusától az FKGP Gazdaságpolitikai Kabinetjének elnöke, elnökségi tag. 1998-tól a kisgazdapárt országgyűlési képviselője, az FVM politikai államtitkára és az FTC elnökhelyettese lesz. Szabadi menesztése már többször felmerült, azonban Torgyán József mindig kiállt államtitkára mellett. Még az elmúlt hetekben is, amikor pedig már egyértelmű volt, hogy Orbán Viktor kormányfő ragaszkodik menesztéséhez.”
„Az Agrárinnovációs Kht-ben Szabadi aláírása kellett minden 1 millió forintnál nagyobb kifizetéshez. A Kht-n keresztül számos kisgazda érdekeltségű cég, csoport vagy személy és az FTC jutott állami támogatáshoz. Bár Szabadi gyakorolta a tulajdonosi jogokat, a nyilvánosság előtt mindig Torgyán József tagadta, hogy visszaélésről lenne szó.”
Szabadi Béla állami tisztviselőként tett külföldi utazásai átlagosan 1,1 millió forintba kerültek. 1999-ben nyolc alkalommal utazott külföldre, ahol összesen 50 napot töltött. Az államtitkárok között ő utazott a legdrágábban, összesen 10,3 millió forintért. Összehasonlításul a Külügyminisztérium államtitkára csak 3,9 millió forintért utazott külföldre. Az FVM vezetői elsősorban olyan egzotikus helyekre utaztak, mint Tajvan, Thaiföld, Malaysia, az afrikai országok, Latin-Amerika, vagy Ausztrália. Az FVM utazásainak viszont csak alig 10 százaléka irányult a Magyarország számára az uniós csatlakozás miatt elsőrendű európai országokba.”
„A kisgazdák 2000 őszén azt szerették volna, hogy Szabadi Béla legyen az MNB egyik alelnöke, de Járai Zsigmond leendő MNB elnök nem látta szívesen ezen a poszton.”

2001. február 8.
Az [origo] írása: Az Agrárinnovációs Kht. milliókat fizetett különböző tanulmányok elkészítéséért
Részletek:

„A tavaly mintegy 1,2 milliárd forintnyi közpénzből gazdálkodó Agrárinnovációs Kht. a Népszabadság szerint körülbelül 1 milliárd forintot utalt át különböző célokra. …Itt olvasható a teljesség igénye nélkül egy lista arról, hogy kik, milyen módon és milyen mértékben részesültek az Agrárinnovációs Kht. által kezelt közpénzekből.
Az Agrárinnovációs Kht. 7,5 millió forintot fizetett a dunaújvárosi Bioenergeia Kft.-nek egy a tavaszi repce meghonosításáról szóló tanulmány elkészítéséért 2000 júniusában - írta a Népszabadság. Ugyanez a kft. 7,5 milliót kapott az Agrárinnovációs Kht-tól egy biodízel-mintaüzem projektért is.
Az Agrárinnovációs Kht. 5 millió forintot utalt át a kazetta-ügyben ismertté vált Agropark Kht. tulajdonosainak, egy az agroparkhálózattal kapcsolatos tanulmány elkészítéséért. Az Agropark Kht. két vezetője próbálta meg megvesztegetni Torgyán József fiát, Torgyán Attilát.
2000. június 2-án a Keleti Hármasszeglet Kht. két pályázat elkészítésére kapott megbízást az Agrárinnovációs Kht.-től. A megbízás kelte mindkét esetben június másodika, a leadás határidejét pedig június huszadikában határozta meg a megbízási szerződés - közölte a Magyar Hírlap 2000 novemberében.”
„Ugyancsak Torgyán választókörzetéhez tartozik Ököritófülpös is. A kis település mintegy hárommillió forintot kapott az Agrárinnovációs Kht.-tól. Egymillió forint jutott a Bugyi nagyközségben lévő Szent Adalbert-templomért Alapítványnak a római katolikus templom helyreállítására. Ez esetben a ’Pest megye agrár- és vidékfejlesztési lehetősége’ című tanulmány ért ennyi pénzt. Ugyanígy járult hozzá egymillió forinttal a pórszombati katolikus templom építéséhez az AVT. Ebben az esetben ’Pórszombat település és térsége mezőgazdasági fejlesztésének középtávú koncepciója’ címmel kellett tanulmányt készítenie a polgármesteri hivatalnak.”
(A további részleteket lásd az [origo] hivatkozott írásában.)


Szabadi Béla 1999-ben egy Magyar Gazda rendezvényen - Forrás - zalamedia.hu

És ahogy a Szabadi-történetet a MAGYAR NARANCS látta
(Összeállítás a hetilap 1997-2006 közt megjelent  írásaiból)

1. MaNcs, 1997. május 1., 18. szám.
Független Kisgazdapárt: A hivatás mint politika

„’Kormányozni akarunk’ - fogalmazott lapunk elején olvasható interjúnkban a kisgazdapárt céltudatos elnöke. A legújabb közvélemény-kutatások is megerősítik: ha ma lennének a választások, Torgyán József kormányozhatna. De kik tulajdonképpen a kisgazdák, és hogyan működnek? Mi várna ránk, ha győznének? Hogyan lett a lenézett bohócfigurából, a demagóg néptribunból komoly, elfogadott politikai tényező?”
„Minden hétfő délután kettő és három óra között az elnöki kabinet tagjai tartanak állandó konzultációt Várhelyi András elnöki főtanácsadó (pártbéli beceneve: Nuncius) parlamenti irodájában – ’ez a párt vérkeringése’, mondta egy frakciótag. Jelen van: Torgyán, Várhelyi, Horváth Béla elnöki kabinetfőnök (ő felel a Belgrád rakpart és a parlament közti kapcsolattartásért, és ő a közlekedési-vízügyi kabinet vezetője), Szabadi Béla gazdasági kabinetvezető, Boros Imre pénzügyi kabinetvezető, valamint Pokol Béla alkotmányjogász, főtanácsadó. A délelőtti frakcióülés után itt vitatják meg a napirend előtti felszólalások, kérdések témáját, nyelvezetét, hangsúlyait, itt mondják el az elnök emberei, milyen poénokat, fordulatokat ajánlanak. ’Aztán ő eldönti, figyelembe veszi-e ezeket’ - mondta nekünk egy Torgyán-közeli értelmiségi.”
„A kabinetek szakmai anyagokat gyártanak a frakciótagoknak, készítik az egyes ’ágazati programokat’ - a liberális és harmadikutas elemeket ötvöző, restrikcióellenes és növekedéspárti ’alternatív gazdasági program’ például már 1995 vége óta kész, a munkálatokat Szabadi Béla koordinálta.”

2. MaNcs, 1998. február 26., 8. szám
A célegyenes elején: FKgP-KDNP: Deklaratív jelleg

„…úgy tudjuk, nem volt problémamentes az, ahogyan a Torgyán Józsefből és feleségéből, Cseh Máriából, illetve két másik elnökségi tagból álló bizottság a jelölteket kiválasztotta. Egy, a pártéletet jól ismerő kisgazda szerint a megyei elnökök egyáltalán nem nyelték le könnyen, hogy (ugyancsak a vasszécsényi elveknek megfelelően) sok helyen nem ők vezetik a megyei listákat, mert a frakciójával elégedetlen pártelnök a saját ’kritikátlan tanácsadóit’ nyomatta be vidéki listavezető posztokra. Akadt megyei vezető, aki a Maczó-kör állítólagos ármánykodása elleni legfőbb biztosítékként állította be magát Torgyán előtt.
Repült a listáról az ex-éhségsztrájkoló Izsó, a fehérorosz ügyek miatt a kazánkirály Morvai képviselő (ez utóbbi a pártból is), és leváltották az ideiglenesen megbízott veszprémi elnököt, Pintér Kornélt, az 1992-es Kossuth téri jobbos akció egyik szervezőjét; a megyei listát Lányi Zsolt vezeti. Kisgazda színekben indul viszont a METÉSZ-es Zsikla Győző és Raffay Ernő revizionista történész. A tanácsadók közül a BAZ megyei listát Pokol Béla vezeti, Heves megyében egyéniben indul Várhelyi András, míg Horváth Béla és Szabadi Béla Budapesten.”

3. MaNcs, 1998. május 21., 21. szám
FKgP-s visszalépések: Szabad a kisgazda

„’Az pedig, hogy a kisgazdákkal egy koalícióban legyünk, a legrosszabb álmainkban se kerüljön elő’, nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Hírlapnak, igaz, nem most, hanem 1991-ben. A Fidesz azonban most sem repes az örömtől, hogy netán az FKgP-vel köthet kényszerkoalíciót, és a kisgazdák is fogcsikorgatva készülnek a kormányzásra. A Fidesz javára történő visszaléptetés természetesen egyáltalán nem automatikus folyamat, sőt megannyi időzített bombát rejt.”
„A fiatal magyar polgári demokraták addig lebegtették a dolgot, amíg bírták - pont egy hétig tartott a szusz. Aztán eljött a vasárnap este, vele A Hét című tévéműsor, és Pokorni Zoltán alelnök véget vetett a találgatásoknak. ’Nem’ - közölte tömören és határozottan arra a kérdésre, elképzelhető-e egy Fidesz-FKgP koalíció. Márpedig a kisgazdák nagyon készülnek erre, pláne amióta egy múlt hét eleji elnökségi döntés nyomán a Belgrád rakpartról kiment a körfax, hogy a megyei elnökök saját hatáskörben dönthetnek a második fordulós visszaléptetésekről, azzal persze, hogy ’minden körülmények között a nemzeti oldal győzelmének biztosítását’ tartsák szem előtt.”
„Itt hívják fel a figyelmünket arra is, hogy a visszalépéssel elúszik a kisgazda jelöltek kétszázezer forintos nevezési költsége, a pártkassza ugyanis nem fizet. Vas megyében teljes a kiakadás a ’kaméleon’ Fideszre, félnek attól, hogy kisgazdaszavazatokkal meg sem állnak az MSZP-ig.
Zalában zsarolónak nevezik a Fidesz pozícióját, nem bíznának rájuk egy kanyi vasat sem, nemhogy a kisgazda értékeket; csak Keszthelyen lép vissza a helyi kisgazda - nem nagy kunszt persze, negyedik lett. Győr-Sopronban ’feszült a viszony’ a Fidesszel, egy helyen várható visszalépés. BAZ megye pedig kőkemény: ’nem lépünk vissza, nincs miről tárgyalni’, mondta egy érces bariton a Narancsnak. ’A Fidesz nem söpörhet le minket, mint a piszkot. Ennyit azért ér a kisgazda eszme. A választások után is szükség lesz a Független Kisgazdapártra.’ …A sok biztos mandátum reményéről tárgyaltak ellenzéki vezetők a választást követő hétfő este Makovecz Imre építész házában. Nem ez volt az első ilyen találkozó, és mivel az FKgP-t frusztrálta Makovecz és a jelenlévők egyoldalú Fidesz-pártisága (hogy tehát a kisgazdák mindenáron lépjenek majd vissza a második fordulóban), a párt lehátráltatta emberét a hétfői randiról. Nem hivatalosan ott volt ugyan egy vidéki kisgazda, de ő - úgy tudjuk - nem Pokol Bélának, hanem a rivális tanácsadói teamnek, Molnár László választási irodavezetőnek és Atyánszky György gazdasági tanácsadónak jelentett. Kérdés, hogy egy kisgazda kormányszerep az elnök körül nyomulók mely körét emelné hatalomba, a gazdaság területén mondjuk a latens MSZP-barátnak tartott Szabadi Bélát vagy a piacbarátabbnak mondott Tamás Károly agrárszakértőt.”

4. MaNcs, 1998. június 04.,  23. szám
FKgP: Egy párt - egy tárca

„A Magyar Narancs információi szerint a Független Kisgazdapárt csak egy tárca megszerzéséhez ragaszkodik a héten kezdődő koalíciós tárgyalásokon, de ahhoz nagyon. ’Vidékfejlesztési csúcsminisztériumnak’ hívják a pártprogramban nem is szereplő mega-multi-projektet, amiből azonban valószínűleg csak egyfajta bővített agrártárca lesz, erős osztogató hajlammal. Addig azonban még Torgyán Józsefnek igen sok dolga van.
1998. május 29., reggel tíz óra, Budapest, Kongresszusi Központ, a világuniverzumban a második elágazásnál jobbra. A kormányzati szerepre készülő Független Kisgazdapárt Országos Nagyválasztmányának küldöttei kiabálva tépik szét egymás belépőit és mandátumigazolásait a bejáratnál, hogy ne legyen rebellió odabent. Pontosabban: a torgyáni R-gárda megakadályozza a lázongó BAZ megyei küldöttek, élükön a két napja felfüggesztett Osztroha Bertalan megyei elnök bejutását.”
„Ui.: Torgyán József sajtóértekezlete után odajött a Narancs tudósítójához Szabadi Béla, a párt gazdasági szakértője, igen élesen kifogásolva, hogy cikkünkben ’latens MSZP-barátnak’ neveztük. Mint mondta, ha ő az, akkor a Narancs tudósítója ’latens csurkista’. Mivel e gyanú írmagját is szeretnénk eloszlatni, hangsúlyozzuk, hogy Szabadi Bélát nem tartjuk latens MSZP-barátnak - ezt csak két, egymástól független kisgazda forrás állította róla.”

5. MaNcs, 1998. június 18., 25. szám
Koalíciós tárgyalások: Mindenki egyért

„A múlt héten megtörtént az áttörés: immár csak napok kérdése a Fidesz, az FKgP és az MDF koalíciós megállapodásának aláírása. A leendő miniszterelnök legyek után nem kapkodó sasként Torgyán József leányfalui sasfészkében zsírozta le a kisgazdákkal megfejelt polgári kormány létrehozásáról szóló szerződést. A családi ebéd így egy kompromisszumokkal és blöffökkel tűzdelt, igen rövid alkufolyamat betetőzése volt.
Orbán Viktor egy ígéretét már biztosan nem teljesítette. A választási győzelem után egy nappal ugyanis azt nyilatkozta, hogy az elkövetkezendő koalíciós tárgyalások fordulatot hoznak a hasonló egyeztetések eddigi gyakorlatához képest: vége az alattomos kiszivárogtatások, a titkos paktumok időszakának, hiszen a polgároknak joguk van első kézből értesülni a polgári kormány létrehozását eredményező alkufolyamat állomásairól. Ehhez képest az újságírókat hidegzuhanyként érte a kormányalakítási megbeszéléseket kísérő értelmetlen titkolódzás. Jellemző, hogy a Fidesz elnökének közvetlen munkatársai az utolsó pillanatig tagadták a múlt csütörtöki Orbán-Torgyán-találkozó tényét. Az FKgP elnökének leányfalui villájában tartott családi ebédről így csak az újságírók leleményessége és kollegialitása révén értesülhettek a polgárok. Mindezzel együtt Orbán Viktornak a jelek szerint meglepő fürgeséggel sikerült vennie a kormányalakítás akadályát. A Fidesz és az FKgP delegációjának gyakorlatilag egy hét alatt, három tárgyalási fordulóban sikerült eljutnia a megegyezés küszöbéig.”
„Múlt hétfőn találkozott először a két párt koalíciós tárgyalódelegációja. A Fidesz részéről Orbán két bizalmi embere, a párt legszűkebb informális döntéshozói közé tartozó Kövér László és Áder János vettek részt az egyeztetéseken, a kisgazdák delegációját pedig a nem túl kellemes tárgyalópartnernek tartott Szabadi Béla vezette. Az első egyeztetésen kiderült, hogy az FKgP vidékfejlesztési csúcsminisztériumra vonatkozó elképzelése köszönő viszonyban sincs a Fidesz ajánlatával.”


A koalíciós megállapodás - Forrás – YouTube

6. MaNcs, 1998. június 25., 26. szám
Az Országgyűlés alakuló ülése: Erőpróba

„A harmadik szabadon választott parlament múlt csütörtöki alakuló ülése előtt a két legerősebb párt első - hétfőn kompromisszummal záródó -, a bizottsági helyek és tisztségek elosztása körüli konfliktusa okozta a legtöbb feszültséget: a szocialisták ahhoz ragaszkodtak, hogy minden bizottságban a mandátumarány szerinti egyharmados képviselethez jussanak, a Fidesz viszont a stabil kormányzati többség érdekében a szocialistáknál legalább eggyel több főt akart a testületekbe delegálni. …A baljós hír: hétfőn úgy tudni, hogy a - lapunk megjelenésekor aláírandó - koalíciós szerződés szerint a kisgazdák tesznek majd javaslatot a köztársaság elnökének személyére.”
„Torgyán József az elmúlt héten azzal indokolta a négy kilátásba helyezett miniszterjelölti lista teljes visszaszívását, hogy a jelölteknek ki kell állniuk a ’szakmai és nemzetbiztonsági’ próbát; ez mindenesetre érdekes spekulációknak adhat tápot, de ne spekuláljunk. Várhelyi András helyett mindenesetre Szabó János ügyvéd, ex-főpolgármesterjelölt, a Sasad Tsz volt jogtanácsosa lesz a köztársaság honvédelmi minisztere, és kis híján Raffay Ernő lett az államtitkára (e helyett, Orbán kisebb hördülése ellenére is, Homoki János, valamint a Fidesz részéről mégiscsak Wachsler Tamás, Wörner Alapítvány). Torgyán vidékfejlesztő agrárminiszter alatt Szabadi Béla tanácsadó és Tamás Károly reálisan létező szakértő lesz az államtitkár. Az EU-integrációs tárca nélküli miniszteri poszt pedig az utolsó pillanatban PHARE-segélyosztó központra redukálódott, egyébként érthető módon, és Boros Imre FKgP-s pénzügyi tanácsadó (ex-Nemzeti Bank, ÁV Rt.) fogja a koordinálást megszemélyesíteni.”

7. MaNcs, 1998. október 29., 44. szám
Tusakodás a Független Kisgazdapártban: Mézesmadzag

„Látványos, de gyors lefutású konfliktus tört ki az FKGP háza táján az önkormányzati választási bukta nyomán. Lányi Zsolt sok kisgazda véleményét mondta ki, amikor katasztrofális eredményről, a koalíció újragondolásának szükségességéről nyilatkozott. Általános a vélemény, hogy az elnök magára hagyta pártját, csak azért, hogy a következő két év alatt felkészüljön élete legnagyobb szerepére: a köztársasági elnökére. A vélekedés, úgy tudjuk, nem alaptalan. De mi lesz addig?”
„A legkínosabb a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) működése: Torgyán doktor nem tudta hatástalanítani a búzabombát, a Fantázia Kft. révén befürdött a 600 ezer tonna FÁK-exporttal, ráadásul Szabadi Béla politikai államtitkár igen jelentős erőt fordít a Tamás Károly közigazgatási államtitkár elleni kompetenciaharcra. Értesülésünk szerint a Torgyán által ’zseninek’ tartott Szabadi ellen - stílusa és szakmai munkája miatt - már aláírásgyűjtés is folyt az FVM-ben, amit Tamásnak úgy kellett leállítania, hogy ne legyen botrány. A Torgyán-függő Szabadinak sok kisgazda megkönnyebbülésére nincsenek pártelnöki ambíciói, annál inkább nyomul Gyimóthy Géza, aki meg nem erősített információnk szerint Homoki János barátjával megállapodott abban, hogy segítik felhozni egymást. Nem kizárt, hogy hiába: Torgyán (aki minisztersége óta havonta csak egyszer-kétszer intéz pártügyeket a Belgrád rakparton, döntéseket pedig egyre inkább csak informális, ’kibővített elnökségi’ formában hoz), inkább Bánk Attila frakcióvezetőt-pártfőügyészt favorizálja.”

8. MaNcs, 1998. november 5., 45. szám
Politikai hírek

„Aláírásgyűjtésbe kezdtek az agrártárca dolgozói Szabadi Béla kisgazda politikai államtitkár leváltása érdekében, mivel diktatórikusnak tartják a politikus vezetési stílusát, hozzáértését pedig megkérdőjelezik - értesült a Népszava. Az államtitkár nem tud az aláírásgyűjtésről, de ha mégis lenne - mondta -, az törvénysértő, és nem maradna következmény nélkül.”

9. MaNcs, 1998. december 03., 49. szám
Visszavont uszodabérletek

„Húsz éve jár Szabadi Béla a Lukácsba, és sose volt vele gond. Nem brunzolt a vízbe és nem lopott törülközőt. Autóján még egy T betű sem volt, nemhogy megkülönböztető kék fény; a kőbányai panelben pedig - ahol a reprezentatív budai négyzetméterhalmaz előtt lakott - mindig becsukta a liftajtót, és nem a kuka mellé hajította a szemetet. Erre fel most a szoclib erők azt terjesztik róla, hogy közlekedés közben jogtalanul használná a megkülönböztető jelzést; azzal hergelik a közvéleményt, hogy - állítólag ugyancsak jogtalanul - beköltözött egy jobb fekvésű ingatlanba; azon csámcsognak, vajon kiebrudalta-e a politikai államtitkár a vízilabdázókat a Fradi-uszoda vizéből, vagy csak megértésüket kérte azért, mert egyedül szeret lubickolni.”
„Az valószínűleg örökre Szabadi Béla titka marad, hogy miért emlegetett titkosszolgálatokat a viselt dolgait firtató kérdések kapcsán. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára a TV 2 reggeli műsorában megjegyezte: valószínűleg jelentős személyiség, ezért foglalkozik vele ennyit a sajtó. Az, mellesleg nem lenne meglepő, ha magyar szakos egyetemisták a közeljövőben jelentéstani szakdolgozat témájául választanák a politikus azon mondatát, miszerint ’nem tudok nyilatkozni arról, hogy mi a véleményem arról, hogy kék lámpával közlekedek’.”
„Szabadit hírbe hozták a Fradi uszodájával. A Világgazdaság című napilap november 19-én azt írta róla, hogy az államtitkár - aki mellesleg Fradi-alelnök is - a pólósokat kiparancsolta a vízből, mondván, hogy úszni akar, az az ő terminusa. Szabadi fáradságot nem kímélve cáfolta a cikk állításait. Aztán valami mégiscsak történt, hisz a tárcavezető - a családfaültetés gyakorlatában is defenzívába kényszerült - Torgyán József miniszter november 23-án, tehát a cikk és a cáfolatok megjelenése után egy belső, minisztériumi körlevélben a következőket írta: ’Tudomásomra jutott, hogy a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésében álló Népligeti uszodát egyes minisztériumi vezetők záróra után használják, s ezzel akarva-akaratlanul azt a látszatot keltik, mintha különleges jogok illetnék meg őket. Tekintettel arra, hogy az uszoda a sportolók felkészülését hivatott segíteni, ezért az FVM valamennyi munkatársa részére kiadott látogatási engedélyt azonnali hatállyal visszavonom.’
Ugrott az uszodabérlet: ez a döntés volt a földművelési miniszter eddigi egyetlen lépése, amely arra utal, hogy nem tekinti hűbérbirtokának a Fradit. És vélhetőleg ez a döntés éppen a hozzá nagyon is közel álló Szabadi Bélának okozott kellemetlen perceket, aki sportolási gyakorlata közben ’akarva-akaratlanul azt a látszatot kelti, mintha különleges jogok illetnék meg’ a népligeti uszodában.”

10. MaNcs, 1998. december 10., 50. szám
Bűnpárti koalíció

„Nem is olyan rég már leírtuk ugyanitt, de vegyük át még egyszer.
A kisgazdákkal nem lehet együtt kormányozni.”
„A kisebbik koalíciós párt legerősebb és második legerősebb embere, Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter és Szabadi Béla, a hasonszőrű államtitkár a jelek szerint belehazudtak az ország arcába. És ez tényleg a legkevesebb ebben az ügyben.
Merthogy.
A mondott illetők közpénzen készíttettek egy vizsgálatot egy, a közpénzekből bőségesen markoló vállalat, vagy minek is nevezzük, az FTC viselt dolgairól. Ebből a vizsgálatból az derül ki, hogy a már elköltött volumenek után újabb, csillagászatinak is nevezhető közpénzek kellenek ahhoz, hogy az ország legnépszerűbb futballklubja ne omoljon össze. Mindezek után Torgyán és Szabadi a vizsgálati anyagot önhatalmúan titkosítják, valamint a múlt pénteki sajtótájékoztatón és az azt követő média-ámokfutás során azt állítják, hogy a klub gazdálkodása során nem történt törvénysértés. Maga - az egyébként megbízhatóan MIÉP-es lelkületű - revizor, a váratlanul a franzstadti Robespierre szerepében feltűnő Csúcs László ennek pont az ellenkezőjét állítja, és kapásból felsorol vagy öt törvényt, amit a gazdálkodás során megsértettek (például a reprezentációs keret terhére elkövetett fajtalankodás törvényi tényállása).”
„Ha ugyanis a revízió törvénysértésekre utaló jeleket rögzít, amint azt Csúcs állítja, akkor a köztársaság egyik minisztere és egy másik magas beosztású köztisztviselője nemcsak hogy tájékoztatási kötelezettségüknek nem tettek eleget, de - amennyiben nem kezdeményeznek ügyészi vizsgálatot - a bűnpártolás gyanúja is rájuk vetül. El akarták sikálni az FTC vezetőinek disznóságait, és szabad elvonulást is ígértek nekik - hogy miért, azt még csak találgatni sem vagyunk hajlandók. És amilyen kisstílűek, ostobák és felfuvalkodottak, még ezt is elszúrták: nemcsak az országot és különösképpen az FTC szurkolóit, de saját emberüket, a hűséges Csúcs Lászlót is meg akarták alázni.”

11. MaNcs, 1998. december 10., 50. szám
Politikai hírek

„Fradi-vizsgálat: Csúcs és Torgyán megállapodott.
Nem zárják ki Csúcs László (FKGP) frakcióvezető-helyettest, a Ferencvárosi Torna Club (FTC) gazdálkodásának vizsgálatvezetőjét a kisgazdafrakcióból azután, hogy kijelentette: Torgyán József miniszter és Szabadi Béla államtitkár (az FTC elnöke és alelnöke) nem mondtak igazat akkor, amikor a Fradi átvilágításának eredményeiről tartottak sajtótájékoztatót - Csúcs helyett -, és azt állították: a Ferencváros vezetői nem követtek el törvénysértéseket. A jelentés szerint - amelyet Torgyán és Szabadi is megkapott - a Fradi vezetői vétettek az egyesületi, a számviteli és az adózási törvények ellen.”

12. MaNcs, 1998. december 10., 50. szám
Az MDF postabankos kölcsönei: Jobb kapni

„Miközben egyre vadabb összegekről hallani a Postabank konszolidációja kapcsán - az egyik változat szerint 158 milliárd forint lesz majd az ára -, kiderül, hogy a kalácsból nem a pártok kapták a legnagyobb mazsolát: közülük az MDF, az MSZP és a Fidesz - egyenként mintegy 300 milliós - kölcsöne vagy más, üzletnek látszó támogatása került nyilvánosságra.”
„A parlament költségvetési bizottsága múlt heti ülésének jegyzőkönyve szerint Járai Zsigmond pénzügyminiszter egyértelművé tette: a bank veszteségei között szerepel a lakiteleki alapítványok mellett a Cityposzter Kft.-nek az idei választási kampányban juttatott több mint 300 millió HUF is. Idén tavasszal a Simicska Lajos által vezetett Mahir Rt.-hez tartozó Mahir Cityposzter Kft. kapott a Postabank által a pártok számára meghatározott tarifa szerint 300 millió forint körüli összeget. Egy ingatlanügylet során a Postabank Invest a névleges értékhez képest 27-szeres áron vásárolta meg a Cityposzter tulajdonrészét.
Múlt heti számunkban - Szabadi Béla FVM politikai uszodai kalandjait taglaló, Fecseg a trambulin, hallgat a mély víz című cikkünk mellett - egy kérdéslistát is közöltünk. A múlt héten dr. Török Lajos, az FVM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye főigazgatója lapunknak írásban válaszolt.”
„Szabadi Béla nem válaszolt.”

13. MaNcs, 1998. december 17., 51. szám
A kormány és a környezetvédelem: Kisebb gondjuk is nagyobb

„Megszenvedte a kormányváltást a környezetvédelem. Minisztériumát megtizedelte a földművelési tárca, csökkenni fog a környezetvédelmi felügyelőségek létszáma, megállt a jogszabály-előkészítés, és a környezetvédelmi fejlesztések és beruházások legfőbb anyagi bázisa, a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) önállósága is megszűnik. A hektikusan irányító kisgazda miniszter már az általa odavitt embereket rugdossa ki. És bár visszafogott morgás hallik a Fidesz felől is, a polgárok akarata szent, s ezen akarat diadalához Torgyán doktor momentán nélkülözhetetlen. A környezetvédelmi miniszter Pepó Pál pedig történetesen az ő választottja.”
„Miután nyáron még az is felmerült, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) az FM egyik főosztályává zsugorodik, nem meglepő, hogy a kisgazdapárton belüli erőviszonyok a két minisztérium között is hatnak. Az FM-béli erdészek körberöhögik a Környezetvédelmi Minisztérium természetvédőit, Szabadi Béla földművelésügyi államtitkár pedig lendületesen intézkedik a környezetvédelmi tárcánál is. Szeptemberben például saját lábúlag ment át a KöM-be az onnan az FM-be áthelyezettek személyi aktáiért, s bár ott pár beosztott a jogszerűségre apellált, hogy tudniillik a kollégák még itt dolgoznak, Szabadi Béla kifinomult érvelése előtt végül meg kellett hajolniuk ("Pepóval ezt beszéltük meg"). Az akták, majd ötven dolgozó távozott (kocsistul, számítógépestül, frizsiderestül), akik ugyan nem a KöM-től a földművelésügyhöz került területfejlesztés frontján dolgoztak, de ez mindegy is volt, a két tárca közti szeptemberi megállapodás értelmében (készítette Szabadi Béla) hurcolkodniuk kellett. Néhányuk azóta az adatvédelmi biztosnál, illetve a bíróságnál reklamált áthelyezésük körülményei miatt. Információink szerint a tárca inkább kifizeti végkielégítésüket, mint hogy pert veszítsen.”

14. MaNcs, 1999. január 07., 1. szám
Ennek is annyi (MaNcs-szavazás)

„Belpolitika
az év legellenszenvesebb politikusa:
1. Orbán Viktor
2. Torgyán József
3-4. Szabadi Béla, Pintér Sándor”

15. MaNcs, 1999. június 24., 25. szám
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egy éve: Pórhintés

„A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) intézkedéseinek célszemélye a magyar paraszt. Pontosabban: az őstermelő, aki kis darab földjén korszerűtlen és hatékonytalan módszerekkel kétes minőségű terményt állít elő, és akit - a nemzet kincsét! - meg kell védeni a piac, a feldolgozók és a felvásárlók ármánykodásaitól. Már csak azért is, hogy szavazata ne vesszen el a tárca gazdája, a kisgazdapárt és Torgyán József számára. A romantikus anti-kapitalista politika eredményeként a tárca csődhelyzetbe került: az idei évre szánt agrártámogatások hatvan százaléka már május végén elfogyott. Nézzük, miként és miért történhetett ez meg.”
„A minisztériumot elhagyó szakemberek csak nevük vállalása nélkül beszéltek, mert bármikor ’utánuk nyúlhatnak’. A hivatal belső működését és légkörét jól ismerő nyolc személyből többen a rákosista diktatúra legkeményebb éveinek módszereihez hasonlították az FVM-ben bevezetett új munkastílust. A minisztérium jelenlegi és volt munkatársai úgy vélik, hogy a telefonokat lehallgatják, ezért egyikük sem beszél telefonon; ugyanígy megszűntek a nagy hivatalokra jellemző folyosói beszélgetések. A volt munkatársakkal a jelenlegiek nem mernek kapcsolatba lépni. A személyzeti politikát intéző személy, a minisztériumi légkör megrontója sokak szerint Szabadi Béla politikai államtitkár. A minisztériumban minden és mindenki csak rajta keresztül juthat el Torgyánhoz. ’Ő az utálatos kép, aki mellett csak még fényesebben ragyog Torgyán csillaga’ - mondta az egyik volt munkatárs, aki majdnem húsz évet töltött el a minisztériumban. Szabadi nemcsak beosztottaival mindenható, de kompetenciáján túlmutató feladatokat is intéz. Így például Tamás Károly közigazgatási államtitkár egy vidéki útja alatt kirúgta annak személyzeti titkárát. ’A közigazgatáson belüli szakmai műhelyek szétverése, az állandó bizonytalanságban tartás és az intézményes megalázás az ötvenes évekre emlékeztet’ - vélte a minisztérium egyik jelenlegi munkatársa.”

16. MaNcs, 1999. augusztus 19., 33. szám
A Fradi szív

„Képzeljék el, csak a tréfa kedvéért, hogy Önök egy nagyreményű és -múltú csapat elnöke, és mozgósítják minden (nem csekély) hatalmukat, hogy a népszerű labdarúgók ne olyan ergyán szerepeljenek a bajnokságban, mint a dartvéder a sokadik részben, hanem hogy igenis mutassák meg, mi is az erő, meg erkölcs, meg izé, nos, a harmadikat elfelejtettük, mert épp a Vasas (Kádár János kedvenc csapata) támad, aztán nyer is, köszönjük szépen, akkor most a múltat nem sikerült végképp eltörölni, nézzük a jelent.
Ilyenkor, százévenként díjkiosztó gála van, amikor is Albert Flórián, meg a Fradi krónikása, Nagy Béla kitüntetést kap, és béka nőjjön annak az agyába, aki megkérdőjelezi ezt, mert mindketten igencsak kiérdemelték, de talán óvatos észrevételként csak annyit, hogy velük együtt Szabadi Béla és Torgyán József is kapott ilyen plecsnit, ami legalábbis elegendő indoknak tűnik a visszautasításra. Csak félve kérdezzük azt is, a Fradi kemény magja (ami ugye, mint a beton) helyett, hogy ugyan már mi a faszért adnak ezeknek a konjunktúralovagoknak bármit is kötényen kívül, vajon miért engedik, hogy ezek a senkik odakuporodjanak melegedni a tűzhöz, amihez semmi, de semmi közük. (Jó krónikásként jegyezzük fel egy másik kisgazda, Lányi Zsolt heti szösszenetét. Az UTE-kudarcok után hadászati kérdésekre összpontosított: ’A magyar katona egy szál szuronnyal többet ér, mint egy amerikai katona ötezer rakétával’. Lányi ezt alighanem Újvidékről exportáltatta csapatával, ott szokás ilyeneket mondani a szerb katonára.)”

17. MaNcs, 1999. szeptember 23., 38. szám
A 2000-es költségvetés: Nyújtógyakorlatok

„Az inflációs prognózis megváltoztatásának költségvetési végigvezetése - ami nem igazán történt meg eddig - ugyanis a várható bevételek emelésével jár együtt. Ez pedig több pénzt, az FKGP és az ő elnöke szerint pedig automatikusan nagyobb FVM-keretet jelent. A kisgazdák már korábban felismerték ezt. Csúcs László, az FKGP adó- és költségvetési szakértője, Szabadi Béla, az FVM politikai államtitkára és Boros Imre tárca (és PHARE-támogatás) nélküli miniszter szerint 140 milliárd forintot lehet bevételként elkönyvelni az eddigiek felett, ha nagyobb lesz az infláció. Bár azt a szakértők nem mondták el, hogy nekik milyen inflációs prognózisuk van, de a költségvetést ismerők szerint a kisgazdák uszkve egy százalékkal fejelhették meg a hivatalos jóslatot. A 413 és a kormány 251 milliárdja közötti űrt ezenkívül 40-50 milliárd átcsoportosításával, a tárcafeladatok racionalizálásával, az ÁPV Rt. megszüntetésével, a menedzserek opciós részvényvásárlásának megadóztatásával és az államadósságra fordított kiadások csökkentésével pótolnák.”
Az elmúlt hetekben a Csúcs László, Boros Imre, Szabadi Béla által alkotott kisgazda trió iszonyú erőfeszítésekkel próbált meg pluszforrásokat találni a költségvetésben. Ugyanis - szerintük - Orbán Viktor megmondta, ha megtalálják a többletpénzt, viheti az FVM. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter később már úgy nyilatkozott, ha volnának források, azt az oktatásra meg az egészségügyre kéne fordítani. A Fidesz ezenkívül azzal érvelt, hogy összességében több mint ötszázmillió van a költségvetésben terület- és vidékfejlesztésre, úgyhogy nem fizet többet Torgyánnak. Csakhogy a kisgazdavezérnek nem szokott gondot okozni az, hogy lenyomja Orbánt MEH-estül, kormányostul (lásd Fradi-ingatlanok, egyetemi integráció).”

18. MaNcs, 1999. október 06., 40. szám
Mese a 413 milliárdról

„Úgy tűnik, nem jön össze Torgyán József nagy álma a vidékfejlesztésről és a 413 milliárd forintról. Pedig néhány kalandvágyó kisgazda több mint 300 milliárd rejtőző forintot fedezett fel a költségvetésben szeretett elnöke számára. A baj csak az, hogy a pénz egy részét olyan polgárok zsebében lelték fel, akik nem a földművelést és a vidékfejlesztést tekintik kedvenc hobbijuknak, így ezt a pénzt el kellene szedni tőlük.”
„Mikor Torgyán József, 413 milliárd magyar forint miniszterelnöke megneszelte, hogy akárhogy is mesterkedik, nem kap többet Orbán Viktortól, mint 262 és fél milliárdot, magához hívatta doktor Csúcs Lászlót és - a miniszterelnök megfogalmazása szerint - annak ’kincskereső brigádját’: kerítsék elő azt a hiányzó akárhány százmilliárdot, mindegy, hová bitangolt el a barma, és hozzák elejibe a fülinél fogva.”
„Csúcs és csapata (benne Szabadi Béla, akit messziről elárult terepszínű álcafürdősipkája) nem időzött sokáig ezen a barátságtalan helyen. Felkerekedtek, és kerestek tovább. Nénó verte fel a csalitot! Elmentükben találtak ugyan még 15-20 milliárdot az ’alultervezett adóbevételek’ házatáján, és Csúcs azon is elmorfondírozott, hogy ideje lenne már felállítani egy APEH-et átvilágító bizottságot, de gondolatai ekkor igazából már messze jártak.”

19. MaNcs, 1999. november 25., 47. szám
A Fradi mélyrepülése: Küzdelem a pártvonal mentén

„…a választásokat követően éppen a Fradit Féltők írtak elsőként invitáló levelet a földművelési tárcát frissiben elnyert Torgyánnak; ők azóta ismét a klub lelkiismereteként határozzák meg önmagukat. Takács Tibor kifejtette: azt gondolták, hogy a százéves fennállását ünneplő FTC-nek olyan vezetőre volt szüksége, akinek van ferencvárosi kötődése, s ’tekintélyével emeli a klub ünnepének fényét is’. Ráadásul az FTC elnökét a mindenkori fölművelési tárca adja, korábban például az előző ciklus közigazgatási államtitkára, Benedek Fülöp bonyolódott bele ilyen minőségében a Dicobe-ügybe. A Fradi prominensei a tárca jelenlegi államtitkárait nem találták kellően zöld-fehér kompatibilisnek: Tamás Károly közigazgatási államtitkárnak semmilyen sportirányú kötődése nem volt, Szabadi Béla politikai államtitkár pedig maga jelentette be, soha nem járt még az Üllői úton; jöjjön akkor tehát a korábban is közismerten Fradi-szimpatizáns miniszter. Azt, hogy a három jelölt közül valóban a legjobbat választották a klubban, mutatja az is: Tamás Károlyt valóban nem érdekli a futball, ám az alelnökké avanzsált Szabadi Béla nem képes eltalálni a játékosok, illetve a vezetők nevét, Nyilasi Tibor menesztésekor például felkérte Páncsics Tibort (sic!), hogy váltsa le Nyilasi Miklóst (sic!), később pedig közölte, hogy Simon Gáborra (sic!) nincsen szüksége a klubnak.”

20. MaNcs, 2000. november 2., 45. szám
"Most itt kinyírnak" (Interjú Székely Zoltán képviselővel)

„Az expozéjában azzal indokolta a közbeszerzési bizottság szükségességét, hogy "tombol az országban a korrupció". De egyetlen konkrét esetet sem említett, az elsősorban az önkormányzatokat érintő súlyos vádat konkrét információkkal nem támogatta meg. Tavaly az ő javaslatára és az ő elnöksége alatt jött létre az Országgyűlésben az a vizsgálóbizottság, amely a - főként önkormányzati - közbeszerzések tisztaságát volt hivatott vizsgálni. A korrupció elleni harc jegyében megalakult bizottság elnökének neve röpke másfél évvel később a korrupt képviselő szinonimájává vált a nyilvánosságban. A magát jobboldali, konzervatív politikusnak tartó Székely Zoltán - aki saját bevallása szerint 1997-ben túlzott radikalizmusa miatt hagyta ott a MIÉP-et, majd nyert felvételt az FKGP-be - most elmondja a Narancsnak, hogy őszerinte miért és hogyan keveredett ebbe a csúnya ügybe.”

„MN: És Szabadi Béla?
SZZ:  Ő kérdőjeles. Torgyán mágusa. Megközelíthetetlen. Az FVM-ből a pénz síbolása a közhasznú társaságokon (kht.) keresztül folyik. Ha jól megfirtatják ezeket a kht.-ket, akkor látják majd, hogy az alaptőkéket hogyan rakosgatták át. Hozzá kell tennem, hogy közgazdaságilag zseniálisan van megoldva a dolog. Elég nehéz kibogozni, de utána lehet járni.”

21. MaNcs, 2001. január 18., 3. szám
Tutiköltség

„A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentést készített az állami vezetők 1999. évi utazásairól. Ki hányszor, ki merre, ki mennyiért. Nagyszerű.
Orbán Viktor szorgalmazta erősen, hogy hozzák nyilvánosságra az eredményeket. Ki győzött, ki nem győzött utazni. Derék.
A kancellária internetes honlapján napvilágot is látott majdnem minden adat. Hisz a titok azért titok, hogy ha megtudod, meg kell hogy öljelek. Ezzel sincs baj.
A nyilvánosságra vergődött adatok szerint Szabadi Béla 50 napig, kicsit többér mint 10 milla, különösképp Thaiföldet és vonzáskörzetét preferálta. Több is veszett Mohácsnál! (Hangsúlyozottan kerülnénk a nevezett hely fő turisztikai jellegzetességére teendő ízetlen utalgatásokat.)
Torgyán József 90 napig, kicsit még többért, vagy az is lehet, hogy fordítva. Nem számít, fussa. Thaiföld azé, aki magáénak vallja, spongyát rá!”
„Szabadi Béla 315 napot, Torgyán József 275 napot töltött itthon. Hogy ez mennyibe került az államnak, nekünk, azt még senki nem merte kiszámolni, pláne nyilvánosságra hozni.
A kár ugyanis felbecsülhetetlen.”

22. MaNcs, 2001. március 15., 11. szám
Kisgazda operett: Az elnök volt emberei

„Mára a vidéki tagság, a megyei kisgazda elnökök és a frakció nagy része eljutott a felismerésig: Torgyánnal nem megy tovább. Az elnök eltávolítása a bizakodók szerint napok kérdése; azért erre kíváncsiak vagyunk - tesszük hozzá mi. Vasárnapi lapzártánk idején úgy tudni, a ’reformerek’ és a ’polgári platform’ képviselői ügyvivői testületet (üt) alakítanak, amely a tervek szerint összehívja majd a Torgyánt leváltó országos nagygyűlést. A hatályos pártalkotmánynak viszont ellentmond az üt felállítása, úgyhogy a magas felek nyilván még jó darabig elszórakoznak egymással.”
„Torgyán nem akar félreállni, holott a ’szabad elvonulást’ többször is fölajánlották neki, legutóbb - a Szabadi-ügy kezdetén - Boros Imre megbízott agrárminiszter. A pártalkotmány ugyanis nem teszi lehetővé az elnök elmozdítását.”
„A frakcióban a Torgyánt biztosan támogató tábor 18 fősre apadt. Tegyük hozzá: amennyiben a pártelnök el nem hagyja a koalíciót; sokak szerint ennek megnőtt az esélye, amit arra alapoznak, hogy a kilépés lehetőségét Torgyán határozottan cáfolta. Ha mégis megtenné, Torgyánné Cseh Márián kívül talán csak Czoma Kálmánt, Gyimóthy Gézát, Kávássy Sándort, Homoki Jánost és az elárvult Szabadi Bélát találná maga mögött.”
„A pártban meglehetősen masszív az a vélekedés is, hogy az adu a Fidesznél lapul; nem hallani mostanában a Torgyán-fiú esetéről, és Szabadi Béla sorsa is az ügyészség kezében van. …Elvégre a földvidék minisztérium sara a Fideszre is fröccsenne: korántsem biztos, hogy jó lenne, ha Szabadi beszélni kezdene. Főleg, hogy a pártelnök a Fidesz felől nézve immáron ártalmatlan, és remekül kézben tartható.”

23. MaNcs, 2001. március 29., 13. szám
A BSE-kór és Magyarország: Mindent belénk

„Mujzer János szerint a magyarországi helyzet egészében véve megnyugtató, bár vannak aggasztó jelek. A magyar törvényeket a szigorú német szabályozás mintájára alkották meg, így a fehérjefeldolgozó üzemekben a 130 fok feletti hőkezelés a követelmény. Gondot okozhat azonban, hogy az üzemekbe kihelyezett hatósági állatorvosi ellenőrzést 1985-ben végleg leépítették. (Az ATEV körül mostanában amúgy sincs minden rendben: sajtóhírek szerint az agrártárca tulajdonában lévő cégben ügyes tranzakció révén - és némi Fradi-támogatás árán - többségi tulajdont szerezhetett a menedzsment, Szabadi Béla exállamtitkár aktív segédletével.)”

24. MaNcs, 2001. május 03., 18. szám
Kormány vagy börtön

„Torgyán vabankra játszik. Pedig neki is tudnia kell, hogy immár a saját bőre a tét: és nem csak politikai értelemben. Fia és legközelebbi bizalmasa, Szabadi Béla ellen rendőrségi nyomozás folyik. A kisgazda pártelnöknek csak akkor van esélye a Fidesz-vezérkarral szemben, ha íróasztala mélyén lapul valami az autópálya-építésekről, a Postabank feltőkésítéséről vagy a Magyar Fejlesztési Bankról. Ha a gyűjtögető életmódot még idejekorán - legkésőbb 1998 végén - elkezdte. Ha nincs semmi a kezében, és mégis menni akar, mehet isten hírével, ha kevesen tartanak vele. Ha sokan követik, akkor is mehet persze.
Idézéssel a zsebében a Gyorskocsi utcába.”

25. MaNcs, 2001. május 17., 20. szám
Személycserék az agrártárcánál: Váltóház (Tamás Gábor írása)

„2001. május 11-én délben állománygyűlést tartott a miniszter, az április elején Torgyán József helyére végleg kinevezett Vonza András az úgynevezett személyi és szervezeti ügyekről tartott beszámolót. Kiderült: az elmúlt hónapokban lezajlott ’átszervezés’ után a korábbi szűkebb Torgyán-stábnak írmagja sem igen maradt.”
„Az országot valójában irányító nagyobbik kormánypárt szakértői előtt is gyorsan világos lett, hogy ami az FVM-ben folyik, az szakmailag védhetetlen, s hogy a MEH-kifogásoknak százból kilencvenkilenc esetben igazuk van. Azt is tudták, hogy a hibák elkövetéséért nem egyedül a Torgyán-Szabadi páros okolható; hogy a Torgyánék mögött álló csapat a politika csapongó ötleteit a legkevésbé sem képes tompítani; s hogy a kontraszelekcióval kialakított stáb jelentős része képtelen felismerni magától, adott esetben hol is a hézag.”
„Az eltorgyánosított minisztériumban a székét feladni kénytelen vezér távozása után rövid időn belül hihetetlen káosz uralkodott el. A mindenféle ügyekben (csak emlékeztetőül néhány: utazások, Fradi-pénzek, templomépítés vidékfejlesztési alapból, szabolcsi konzervgyárak támogatása és így tovább) beindult vizsgálatok miatt az érintett állomány teljesen elbizonytalanodott. A megbízott vezető, Boros Imre tárca nélküli miniszter érezhetően a Torgyánt és Szabadit feketére mázoló eljárásokra koncentrált, miközben a házban magas tisztségekre jelölt és önjelölt tisztségviselők igyekeztek minél kedvezőbb pozíciót kihalászni maguknak a zavarosban.”
„Azonnali hatállyal felmondtak a száz százalékban állami tulajdonú közraktár, a Concordia Rt. vezérigazgatójának, Korompai Nicolette-nek - jelentette be Imrédy Szabolcs, az agrártárca nemrégiben kinevezett új szóvivője. Távozása után sem végkielégítést, sem egyéb juttatást nem kap - tette hozzá. A bejelentés egy hosszú, fordulatos történet végét jelenti. …A Concordia nyereségesen működött, mégis botrányok miatt lett híres: a cég a tulajdonosi jogokat gyakorló Szabadi Béla utasítására több tíz milliós támogatói szerződést kötött a Torgyán elnökölte Fradival. Áprilisban az is nyilvánosságra került, hogy saját leányvállalata, a GMS ´96 nevére 412 millió forintos váltót állított ki a cég, amelyet azonban az agrártárca nem engedett meghosszabbítani. Így a kölcsön fedezetéül szolgáló váltót a Concordiának kellett a GMS helyett kifizetnie a Daewoo banknak. …Időközben a napi sajtóhoz eljutott egy 1999-ben született tulajdonosi határozat is: ebben a dokumentumot aláíró Szabadi Béla minden egyes, a GMS-sel kapcsolatos ügyben előzetes egyeztetésre utasítja a Concordia-vezért.”

26. MaNcs, 2001. június 7., 23. szám
A Fidesz történelmet értelmez: Mik vogymuk

„A helykeresés befejeződött, a XIII. Pártkongresszusra a pártvezetés elő is rukkolt az eredménnyel, A Történelem főutcáján című iránymutatással. A Fidesz megtalálta az arany középutat s a szerepet, melyet mintha pont neki találtak volna ki. Vagyok, aki vagyok, mondá az Úr (továbbá Kövér László tavaly, pártelnökké választásakor), ti meg, ha jobban megnézzük, nem is vagytok.”
„’Az éppen monetarista Harmadikok’ névre hallgató imposztorok pártja meg is neveztetik: ők az SZDSZ, mely a krónikaírók szerint ’jelenlegi formájában ugyancsak magán viseli a Kádár-rendszer nyomait’. Már csak rekrutációja okán is, hiszen köztük vannak ’a hajdani állami pénzügyi igazgatás elitjének egyes csoportjai’ (kivétel, ugyebár, Járai Zsigmond), ’a Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium egynémely hajdani vezető kádere’ (mínusz Kádár Béla, Bod Péter Ákos, természetesen), ’a tudományos kutatás és a felsőoktatás társadalomtudományi és közgazdaságtudományi intézményeinek egyes kádercsoportjai’ (kivéve Matolcsy Györgyöt, Szabadi Bélát, Bogár Lászlót, Stumpf Istvánt stb.).”

27. MaNcs, 2001. június 28., 26. szám
Szabadi Béla előzetesben: Viszi a balhét is

„A Szabadi Béla ellen megfogalmazott vádak (egyelőre: ’tényállások’) két csoportba rendezhetők. Az első szerint az államtitkár külföldi utazásai alkalmával komfort osztályú repülőjegy helyett I. osztályút vett igénybe (5,73 millió forintért összesen), s a hivatalos kiküldetések alkalmával a felvett napidíj mellett személyes fogyasztást is elszámolt (5,7 millió értékben). Ismerte Szabadi - hogy is mondjuk - flancos természetét az egész magyar köztisztviselői kar. Beszélték, hogy a napi ezer márka alatti szállásfoglalást visszautasította, hogy a VIP-váróban megríkatta az utaskísérő kisasszonyt, aki nem tudta, hogy ő államtitkári álruhában utazó miniszter (s emiatt elvétette a megszólítást), hogy kiverte a tálcát a német pincér kezéből, amikor az a vele utazó hölgy elé tette először az italt. Két és fél évig mindez folyosói adoma volt - ma bűnügy.
A másik tényálláscsoport: a Szabadi irányítása alatt álló gazdasági társaságok - tulajdonosuk a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - ügyvezetésének utasítása ’az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes reklámszerződések megkötésére a Ferencvárosi Torna Clubbal’. Kétség nem férhet hozzá, hogy az FTC támogatásában részt vett agrárcégek - elsősorban az Agrárinnovációs Kht., a Concordia Közraktározási Rt. és az ATEV Rt. - a magyar mezőgazdaság javára visszaforgatható nyereséget helyeztek el a Fradi kasszájában. (Noha a Fradinak nyomott pénz becslések szerint 8-900 millió forint, a klub köztartozása ma meghaladja a 250 milliót, s a játékosok járandóságát általában kéthavi késéssel folyósítja a vezetés.) Cserében a futballszurkolók - két kurvaanyádlilamajom között - leolvashatták a pálya oldalában elhelyezett transzparensekről a sportrajongó cégek, például az állattetemeket és szervmaradványokat feldolgozó ATEV Rt. nevét. Mindeközben az ATEV - mint azt Bauer Tamás (SZDSZ) fölvetette tavaly novemberi interpellációjában - szolgáltatásainak díját évről évre, az infláció mértékét messze meghaladóan a többszörösére emelte. Az áremelést a Hús- és Baromfifeldolgozó Vállalatoknál állami támogatással ellensúlyozták.”
„Szabadi Béla azzal védekezik: hűtlen kezelés bűntettét az követheti el, aki vagyonkezelést végez. Ő a tárca politikai államtitkáraként csak a tulajdonosi jogokat gyakorolta - vagyonkezeléssel a cégek ügyvezetői voltak megbízva -, s mint ilyen, nem felelős a vagyonért. A társasági törvény szerint a tulajdonos csak írásban adhat utasítást a vagyonkezelőnek - ilyen dokumentum pedig nem létezik.”
„Szabadinak vélhetően nincs üldözési mániája, amikor úgy véli, bűnbaknak kívánják állítani. A látványos korrupcióellenes fellépés alighanem szemfényvesztés: ’Egy három hónapos lejárató kampány csúcspontján kezdeményezik a mentelmi jogom felfüggesztését, jogilag nem megfelelő tényállás alapján, úgy, hogy a közvélemény már teljesen meg van dolgozva az én vonatkozásomban.’ Látható a kormányzati erőlködés, amellyel az FVM körüli korrupciós botrányokkal kapcsolatban a felelősség szintjét Szabadi magasságában kívánják meghúzni.”


Forrás – YouTube

28. MaNcs, 2001. június 5., 27. szám
Orbán felelőssége a Szabadi-ügyben: Írás van róla

„Politikai értelemben tehát ha a kormányfő értesül arról, hogy minisztere, politikai államtitkára körül valami nincs rendben, és mégsem menti föl, azzal lényegében átveszi a felelősséget az adott ügyben. Következmények nélkül, tegyük gyorsan hozzá. Egy kormányfőt Magyarországon sem Tocsik-sikerdíj, sem Postabank-botrány, sem Szabadi-ügy nem képes elsodorni. A bizalommegvonás eszköze ugyanis a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amely kizárja, hogy a kormányfőt úgy váltsák le, hogy a politikai erők többsége egyúttal ne állapodjék meg abban is, ki jöjjön utána. Ez a hajdanában a Fidesz által erősen támadott intézmény Hack Péter szerint bevált: Magyarország ettől lett stabil, kiszámítható demokrácia, amelyben a kormányok választástól választásig képesek kitölteni a ciklusokat.”
„A Fidesz és az FKGP közötti, kellőképpen homályosan fogalmazott 1998-as megállapodás a jelek szerint Orbán Viktor számára addig volt kötelező erejű, ameddig érdekei úgy kívánták. Miután a kisgazdák megszavazták a kétéves költségvetést, és nyilvánvalóvá vált, hogy nincs hová menniük a koalícióból, Torgyán József a hajára kenhette a szerződést. Egyfelől közjogi garanciákat ugyanis elmulasztottak megállapítani a magas szerződő felek: annak idején kérkedve bejelentették, hogy nincs szükségük olyan részletes megállapodásra, mint amilyet 1994-ben az SZDSZ és az MSZP kötött; az úri becsületszó úgyis kötelez.
Másfelől az alkotmányt amúgy sem überelheti semmiféle pártközi megegyezés: vagyis kormánytagok (miniszterek, politikai államtitkárok) elmozdítását csakis a kormányfő kezdeményezheti; és a kétéves költségvetés elfogadása után (amelynek támogatását egyébként maga Torgyán verte ki a büdzsétervezetet kritizáló kisgazda képviselőkből) Orbán Viktor hirtelenjében ennek szellemében kezdett viszonyulni a káderpolitikához.”
„A kormányfő alkotmányjogi felelősségének, illetve a Fidesz-éra kormányzati struktúrájának azért van jelentősége, mert ha Szabadi Béla ellen most vádat emelnek, és elítélik, a dolog sem politikailag, sem jogilag nem intézhető el annyival, hogy ez kisgazdaügy. Tegyük ehhez hozzá azt is, amiről múlt heti cikkünkben részletesen írtunk: a Szabadival szemben megfogalmazott tényállások jó része újságcikkekből, ellenzéki interpellációkból már régóta ismert volt; a kormány azonban az ezekkel kapcsolatos bírálatokat rendre visszautasította.
Vagyis a Szabadi Béla miatti felelősség nem csupán egykori közvetlen főnökéé, hanem Orbáné is. Mi több, elsősorban az övé. Hiába adott át ugyanis Torgyán jogköröket Szabadinak, a politikai államtitkár pozíciója a miniszterelnöktől függ.”

29. MaNcs, 2001. június 19., 29. szám
"Ez már minden, csak nem koalíció" (Torgyán József, az FKGP elnöke)

„MN: A fiát titkosszolgálati eszközökkel kompromittálták. Legközelebbi munkatársa, Szabadi Béla hetek óta úgy ül előzetes letartóztatásban, hogy normális vádemelésnek egyelőre az árnyéka sem igen látszik.
TJ: A miniszterelnök úrnak elmondtam, hogy közel harminc év ügyvédi gyakorlat után hogyan látom a legfőbb ügyész átiratát Szabadi Béla kiadatásának ügyében, hogy az mennyire jogi nonszensz és valótlan tényállítások halmaza, és ezt még Alapi egykori sztálinista legfőbb ügyész is szégyellte volna kiadni. A fiam ügyében pedig az igazságügyi szakértő azt állapította meg, hogy a kazetta manipulált. Ezt már nem hozták nyilvánosságra. Pedig ezt a nyomozó hatóság állapította meg, nem a védelem. Az egész konstrukciót az én köztársaságielnök-jelölésem miatt az MSZP indította. De amikor a Fideszig eljutott a kazetta, a lehetőséget boldogan felkarolta, mert módot látott az én eltávolításomra. Arcátlan és gyalázatos az egész konstrukció, ez a hajsza ellenem és a fiam ellen.”

30. MaNcs, 2001. augusztus 9., 32. szám
Lenyelni a bánya közeli békát

„A lapunk megjelenése előtti keddre kérte az MSZP és az SZDSZ az Országgyűlés rendkívüli ülésének az összehívását annak érdekében, hogy a Ház hozzon létre két vizsgálóbizottságot. Az egyik az agrártárca körüli korrupciógyanús esetek (vagyis Szabadi Béla ügye) kapcsán a miniszterelnök felelősségét tisztázná, a másik az Orbán-bányák - illetve az alapos okkal Orbán család közeli bányáknak nevezhető egységek - állami megrendelésű dolomitszállításai körül matatna.”
„1996-ban az akkori koalíciónak nem lehetett egyszerű megszavazni a Tocsik-bizottság létrehozását; de a kétharmados MSZP-SZDSZ-többségű Országgyűlés mégis megtette ezt. Az sem vitatható, hogy sok voksot szerzett azzal a Fidesz, hogy Deutsch Tamás e testület elnökeként hétről hétre oszthatta az észt és a morált. Nyilván jól emlékeznek erre a Fideszben is; s épp ezért akarták és akarják mindenáron megakadályozni, hogy ugyanezt tehessék szocialista meg szabaddemokrata politikusok a Simicska-, a Postabank- és most a bánya- meg a Szabadi-bizottság élén. Pedig van, ami 1996-ban is fontosabb volt Horn Gyulánál meg Pető Ivánnál, s ami 1998 óta is fontosabb a Fidesz közeli üzletembereknél vagy - horribile dictu! - Orbán Viktornál: az alkotmányos rend iránti megkérdőjelezhetetlen elkötelezettség. Lehetett bármit mondani a komcsikra (és mondtunk is), de ők ezzel tisztában voltak 1996 őszén; a Fidesz viszont már 1998 őszén túllépett rajta. Ez már semmivel sem tehető jóvá.”

31. MaNcs, 2001. augusztus 16., 33. szám
A Fradi konszolidálása: Hol van a kutya elásva?

„…nem túlzás állítani, hogy a felügyelő agrártárca irányítását és ezzel a klub vezetését is átvevő magas rangú kisgazda stábot - vagyis az elnöki székbe ülő Torgyán József pártelnök-minisztert, valamint a pénzügyekben rendkívüli határozottsággal fellépő, általános elnökhelyettesnek megválasztott Szabadi Béla államtitkárt - valóságos megmentőként fogadták az Üllői úton. És tény: egy év alatt pénzügyileg valóban sikerült konszolidálniuk a Fradit. Az persze külön sztori, hogyan. Szabadiék ugyanis keményen bevetették gazdasági és tulajdonosi hatalmukat: a válságkezelő pénzek zöme az agrártárca tulajdonába tartozó vállalatoktól érkezett. A tulajdonosi jogokat gyakorlatilag egy személyben gyakorló államtitkár nyomására a cégek szponzorációs vagy reklámszerződést írtak alá a klub illetékeseivel, aztán a kialkudott ütemezés szerint útnak indult a pénz.”
„A rendszer két évig működött, ám Sz. Béláék távozásával a hatalmi szóval megnyitott pénzforrás is elapadt.”

32. MaNcs, 2001.szeptember 6., 36. szám
Szigeteljetek tik is!

„Arról, hogy mennyivel jobb a napot egy szép, nagy minisztériumi irodában, mint egy börtön kihallgatóhelyiségében kezdeni, Szabadi Béla tudna sokat mesélni. (Pedig róla teljes bizonyossággal momentán csak annyit tudunk, hogy néha első osztályon repült Thaiföldre.) Egyelőre csak ő. De ha sokan hiszik azt, okkal vagy ok nélkül, hogy egy kormányváltás - a fejlett demokráciák eme merőben szokványos aktusa - után előzetesben fogják végezni, akkor simán elképzelhető az is, hogy a kormányváltás megakadályozásáért sok mindenre képesek. Az a mód, ahogy ez a kormány az államkasszát kezeli, nemcsak önmagában ellenkezik a parlamentáris demokrácia szabályaival, de az egész demokratikus rendszer stabilitását is fenyegeti.”

33. MaNcs, 2001.október 18., 42. szám
A Béla haszna. Tamás Gábor írása

„Egy hónapja tanulságos összeállítást adott közre a Népszabadság. Az írás (Fekete Gy. Attila cikke) képviselői levelekből idéz, amelyek a kisgazda vezetésű agrártárcához futottak be. A fejléces papírokra rótt mondatok egyetlen gondolati kört fognak át: Elnök úr, Jóska bátyám, Államtitkár úr vagy Kedves Igazgató Barátom, adjál pénzt nekem valamire, de gyorsan és jó sokat. A nemes törekvés természetesen nem ronda, individualista célokat szolgál. Nem, a gyereknek mindig van tisztességes neve: a folyamodványban a maszekban emelendő új épület "ökorehabilitációs kecskeól", a felújítandó sínbusz, kilátó pedig fontos, "nemzetgazdaságilag is kiemelt jelentőségű agrárturisztikai elemként" említtetik. Bár a cikk sugallja, hogy az idézett dokumentumok esetleg kimeríthetik a befolyással való üzérkedés jogtartalmát, igazából mégsem mondhatjuk, hogy szabálytalanságot művelnek a levelek szerzői. Lobbiznak, ami nálunk azt jelenti, beilleszkednek abba a sajátos hangulatú magyar közéletbe, amelyet Mikszáth - már ha feltámadna - sem találna idegennek. A rokonok, a jó ismerősök, a kebelbeli párt- vagy koalíciós társak világába, a közhatalom aprópénzre váltásának táncrendjébe.”
„A már emlegetett kisgazdalevelek azt a képet idézik fel, amikor hosszú éhezés után valaki terített asztalt lát meg maga előtt, és mohón nekiesik. Ilyenkor persze nem számít az illem, a szabály. Nem az a fontos, mit mond a törvény, hanem az, hogy mit akarok én. Az agrártárca költségvetéséből pártrendezvényt finanszírozni szabálytalan, ám ha azon részt vesz Torgyán József, akkor a vacsorás bulira ki lehet fizetni kilencmilliót, higgyük, senki sem fogja megkérdezni, miért csak háromszázezerről van számla. Ha kedves kisgazda ismerősünk megszorult, azt javasoljuk neki, beadványban tegyen ajánlatot valamilyen különleges tanulmány elkészítésére - mondjuk a Jupiter hatásáról az évelő növényekre -, és gondoljuk azt, hogy az agyament baromságra az adófizetők pénzéből kifizetett csaknem tízmillió jogosságát sem firtatja majd senki.”
„A legszörnyűbb, hogy hivatalosan mindez magas méltóságokat, de legalább képviselőséget jelző fejléces papírokon zajlik - miközben az árkusokra rótt mondatok elmondhatatlan prosztóságról árulkodnak. A hatalom közelébe jutott buta mohóság bizonyítéka mindahány.
Ebben a közegben valóban fickándozhatott Doktor Szabadi Béla Politikai Államtitkár Úr (egy ügyében született vallomás emlékeztetője szerint "visítva követelte" a pontos titulust), akit egyben mindjárt meg is jelölhetünk az egész katyvasz legkiválóbb megszemélyesítőjeként. A panellakásból a korábbi miniszteri rezidenciába költöző korábbi középtisztviselő joggal érezhette úgy, hogy neki kinevezésétől kezdve mindent lehet. A kedvvel igazából csak politikai ügyekben kavaró pártelnök-miniszterétől gyakorlatilag teljhatalmat kapott a tárcánál, és az addig alig számító kisemberből rettegett hatalmasság lett.”
„Ebben a közegben - ismerjük el - joggal érezhette úgy egy megyei kisgazda tótumfaktum, hogy a dínomdánomból azért neki is leeshetne valami. Ha szabályosan nem lehet, lesz más megoldás, hisz a Béla is miket megenged magának, meg a Józsi bácsi is ad pénzt annak, aki szépen kér. És megszülettek a levelek, amelyek közül mára, mint azt tudjuk jól, immár nem egy nyomozati anyagok mellékletévé lényegült át.”

34. MaNcs, 2001. október 25., 43. szám
Majd adok én neked!

Medgyessy egyébként - a Népszabadságban megjelent idézet szerint - azt javasolta a kormánynak, hogy a Malév ne lízingelje az általa használt gépeket, hanem inkább vásárolja meg őket a költségvetés 1999-es tartalékából (hisz a lízing már középtávon is drágább a vásárlásnál); azaz hogy az állam újabb milliárdokat fordítson a tuti buktára. Az előbbi megállapítást az adatok és egy számológép birtokában feltehetőleg bárki ki tudta volna kalkulálni, az utóbbi pedig a költségvetési pénzekre utazó vállalati lobbista tanácsa. Az előbbit a kormány nem fogadta meg, az utóbbi, ha nem is úgy, ahogy Medgyessy javasolta, bekövetkezett: az eredmények - a Malév nyolcmilliárdos első fél évi vesztesége - közismertek. Egy ilyen jó tanács nem csak annak ér aranyat, aki kapja, de annak is, aki adja: e tárgyban - például - Szabadi Béla szakértő kliensei tudnának egyetemi tanszéket nyitni.

35. MaNcs, 2001. december 6. 49. szám
Fejezetek az MFB jelenkori történetéből - I. rész: A bank, amely igazán közel áll

„Jóindulatú feltételezések szerint az altruizmus, a hosszú távú gondolkodás, valamint a guberálás sajátos elegye fedezhető fel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) legújabb telitalálatában: arculatformáló kampányának egyik állomásaként a bank több tíz millió forinttal szponzorálja az újpesti futballklubot. Túllépve a Megyeri úti csapat iránti esetleges rajongás lehetőségén - amit kicsit erős lenne minden adófizetőre kiterjeszteni (márpedig itt nem magánpénzekről van szó) -, féltő gondoskodás lehet a dolog hátterében. Azaz a hír szolid, esetleg szelektív újraállamosításra utalhat, bár az illetékes minisztérium idestova három éve éppen ezzel ellentétes haladási irányt jelölt ki, Szabadi Bélát pedig valami hasonló, kicsit más színezetű balhé miatt akarják tömlöcbe vetni. Az sem kizárt, hogy egyszerűen csak a "jó lesz majd valamire" gondolata motoszkálhat a fejekben, amelyekben az is megfordulhatott, hogy néhány év múlva még a mainál is jobb befektetés lesz a magyar foci, szinte függetlenül a színvonaltól (elég csak az osztrák példára gondolni).

36. MaNcs, 2001. december 20., 51. szám
Enumeráció

„Mádl Ferenc köztársasági elnök a múlt héten kiírta, április 7-ére és április 21-ére. De a dátum igazából nem sokat számít: a Fidesznek azért jó, mert most nagyon mennek, az MSZP-nek meg azért, mert áprilisnál tovább amúgy sem futotta volna a pénzükből.”
„Emellett a Fidesz a következő előnyök birtokában fut neki a kampány három hónapjának.
Végérvényesen felszámolta jobboldali politikai riválisait, és megszerezte a szavazótáborukat. Büntetőeljárás folyik vagy készülődik számos olyan kisgazda politikus ellen, akik - ha a maguk rusztikus módján, de mégis - önálló partnerként kívántak fellépni a ’koalícióban’. Ül az egykor befolyásos Székely Zoltán és Szabadi Béla, bíróságra jár Atyánszky György és az egykori BAZ megyei kisgazda atyaúristen, Dobos Ferenc, legutóbb pedig Dán János került a nyomozati szervek látókörébe, valami jelentéktelen 1,2 millió forint miatt. Torgyán József mindennek hatására nyomtalanul lúgozódott ki a magyar politikai életből: valamikor idén nyár elején eshetett le neki, hogy ha tovább szívóskodik, le fogják csukni.”
„Az az állítás, hogy mindehhez Orbán Viktor körének bármi köze is lenne, természetesen a nyilvánosság előtt nem bizonyítható, és épp ezért nem is mondja senki. (Szabadi Béla mondta el a parlamentben: felszólalása előtt levették róla a bilincset, utána meg visszatették.)”

37. MaNcs, 2002. január 17., 2. szám
Adtak nekik (A családi gazdálkodók kedvezményeiről). Tamás Gábor írása

„Mivel a három és fél éve hatalmon lévő kormánynak - bármilyen furcsa is - a mai napig nincs formálisan elfogadott agrárprogramja, politikai megnyilatkozásokra, félhivatalos, kormányzat közeli tervezetekre kell támaszkodnunk, ha a polgári erők jelenlegi agrárius családbarátságának gyökereit keressük. A ’családi gazdálkodás’ kifejezés mind a Fidesz, mind az FKGP és az MDF választási programjában feltűnik ugyan, ám ennek mibenlétéről, arról, hogy mit is kezdenének e sajátos gazdaságpolitikai képződménnyel a konzervatív pártok, néhány általános mondaton túl más nem olvasható. Hasonló a helyzet a kormányprogrammal, valamint az időközben rács mögé juttatott Szabadi Béla földművelési államtitkár által 1999 elején egy szentendrei informális kormányülésen előterjesztett ’agrárstratégiával’ (ebből kedvenc fejezetcímem: ’Irány a tenger!’), amelyekben szintén hangsúlyos célkitűzésként szerepelt e gazdálkodói kör megerősítése - ám hogy ténylegesen kikről is lenne szó, s miként kéne őket ’segíteni’, vajmi kevés volt kihámozható e fantazmagóriákból.”

38. MaNcs, 2002. február 14., 6. szám
Vádirat Szabadi Béla ellen: A senkik senkije

„Nyolc és fél hónapja raboskodik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára, Szabadi Béla. A kisgazda politikus ügyeiben csaknem egyéves "adatgyűjtés", majd féléves nyomozás után az elmúlt napokban készült el a vádirat. A per újabb súlyos bizalmi válságba taszíthatja az egész magyar igazságszolgáltatást. Hiszen ha Szabadira a fejére olvasott bűnök miatt valóban sokéves szabadságvesztést kell kimérni, akkor szinte ordít a kérdés: miért csak őrá? Ha Szabadi 5,8 millió forintos repülőútjai halmazatilag 12 évvel jutalmazhatók, mennyit érhet egy 32 millió forintos különgép? És mennyit az Újpest félmilliárdja? Hol a többi vádirat?”
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás és felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás - ezek a kulcsszavai annak a vádiratnak, amit a nemrégiben felállított Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hozott össze Szabadi Béla ellen, aki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára volt 1998 nyara és 2001 februárja között. A Torgyánhoz mindvégig hű kisgazda politikus tavaly június 21. óta van előzetes letartóztatásban - október 4-ig zárkában tartották (Gyorskocsi utca, 113-as cella), azóta ezt házi őrizetté enyhítették. A mára hivatalossá vált vádak szerint állami tisztségében tett intézkedései nyomán az államot több mint egymilliárd forint kár érte.”
„Könnyen lehet, hogy végül is ez a csaknem teljes elszigeteltség, ez a nagypolitikai gyökértelenség, a segítségül hívható befolyásos társak hiánya pecsételte meg a sorsát. A volt államtitkár ellen ugyanis aligha indult volna meg ilyen mindent elsöprő eréllyel a büntetőeljárás, ha olyan megfelelő baráti-kapcsolati körrel rendelkezik, mint például Várhegyi Attila. A panelból jött, majd két év múltán hegyi társasházba költöző outsider ellen viszont teljes gőzzel működhet a hatalom büntetőgépezete. Különösen, hogy még hivatali idejében legendák születtek faragatlanságáról, arról, hogy állatként bánt munkatársaival; és főként azért, mert a Fidesz-FKGP-koalíció működéséért valakinek fizetnie kell a nyilvánosság előtt. És bár a bunkóság nem büntetőjogi kategória, most már valószínűleg csak egyetlen kérdés maradt nyitva: letöltendő lesz-e, vagy csak felfüggesztett?
Ő lesz a közpénzek első ’magányos gyilkosa’.”

39. MaNcs, 2004. április 22., 17. szám
Szabadi Béla büntetőpere: A magányos tettes

„Javában tart Szabadi Bélának, az Orbán-kormány egykoron teljhatalmú földművelésügyi politikai államtitkárának büntetőpere. A védelem tanúként készül meghallgatni Szabadi exfőnökeit, Torgyán Józsefet és Orbán Viktort is. Kérdés, hogy a vádlott ebből profitálhat-e.”
„Szabadi és Torgyán nyilatkozataiból, a velük készült korabeli interjúkból az derül ki: boldog-boldogtalan figyelmeztette őket arra, hogy megérett az idő "leszalámizásukhoz", szövetségesük már csak a szavazóikra tart igényt (azokra viszont nagyon). Ha a bíróságon a védelemnek sikerül igazolnia, hogy a politikai leszámoláshoz igazságszolgáltatási eszközöket vettek igénybe (s Szabadi valójában emiatt bukott), az akár a büntetőügy kimenetelére is hatással lehet.”
„A nyomozati anyag alapján az ügyészség 2002 februárjában és 2003 májusában két vádiratot is elkészített. Ezek egyesítése után immár kilenc vádpontban kell döntenie a Fővárosi Bíróság Diós Erzsébet elnökölte büntetőtanácsának.”
„Az exállamtitkár valamennyi pontban ártatlannak vallotta magát, sőt meggyőződése szerint nem is történt bűncselekmény.”
„A védelemnek egyelőre nincs kiforrott stratégiája azon esetekben, ahol sikkasztás a vád (a kutatóintézet tőkeleszállításának felhasználása, illetve a minisztérium költségvetéséből történő FTC-támogatás), ezért Bárándy György még konzultációt tart szükségesnek a szakértőkkel. Az egész ügyben igen lényeges azonban a politikai szál, ezért a védelem az eddig megjelölt 70 tanún kívül további személyek meghallgatását tartja szükségesnek. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság a tényállás tisztázásában indokoltnak találja megszólaltatásukat. A tanúk világossá tehetnék, hogy végül is mi folyt éveken át a földművelésügyi minisztériumban, mennyire volt ez egyedi vagy éppen általános, és ki tudott róla. Meghallgatnák például a pártban, a tárcánál, az FTC-nél és a frakcióban is a Szabadi feletteseként dolgozó Torgyán Józsefet, mert bármennyire furcsa, erre eddig nem került sor.” Orbán Viktor, aki a kormányüléseken (ahol szinte mindig Szabadi vett részt minisztere helyett) rendszeresen találkozott az államtitkárral, tanúként beszámolhatna róla: ha 2000 végéig csak pozitívumokat mondott Torgyánról és Szabadiról, akkor mikor és miért változott meg róluk a véleménye; a kétéves költségvetés elfogadása után miért indult eljárás olyan ügyekben, melyek megfeleltek az általános kormánygyakorlatnak; miként lehet, hogy a Szabadi elleni fellépés után indult az ÚTE kormányzati megsegítése hirdethetetlen állami cégek reklámjaival, tőkeemeléssel.
Stumpf István egykori kancelláriaminisztertől a védelem megkérdezné: az ÁPV Rt. cégei fölött tulajdonosi vagy vagyonkezelői jogokat gyakorolt-e; mit mondott a referatúra az FVM-ről; ha valami nem tetszett, miért nem szóltak, miért ’varrták össze’ a dolgokat. A védelem listáján jó páran szerepelnek még. Válaszaik ugyanis - számos dokumentummal egyetemben - a védelem szerint bizonyíthatnák, hogy Szabadi Béla megvádolását politikai okok motiválták.”

40. MaNcs, 2005. március 24., 12. szám
A Sándor-palota ostroma

„Emlékeznek arra, hogy 2000-ben a körmünket rágtuk tövig, míg ki nem derült, a köztársaság Göncz utáni elnökét Mádl Ferencnek fogják hívni? Bár a választás Kolumbusz tojása volt (a Fidesz őt jelölte 1996-ban is), sokáig senki nem lehetett biztos abban, hogy a koalíció szerszáma, a Orbán-Torgyán családi húslevespartik sava-borsa és merőkanala, a fehér zongora állócsillaga és a chilei cseresznye atyai pártfogója nem szerepel-e majd sikerrel az állásinterjún. Aztán az államfőválasztás mégis inkább Torgyán lassú lehanyatlásának első stációja lett. A kisgazdapárt nem a saját vezérét jelölte, hanem a fideszista Mádlt, s hogy Torgyán milyen jellegű rábeszélésnek engedhetett, arra mind a mai napig csak következtethetünk. Abból, ami utána történt vele: fia ellen korrupció gyanújával nyomozás indult, legközelebbi munkatársát, Szabadi Béla államtitkárt a rendőrség pórázon vezette utolsó parlamenti felszólalására, neki magának hirtelen nem egy és nem két gondja adódott holmi százmilliós villaépítés miatt. Persze, e gengsztermódszerek joggal keltettek mély aggodalmat országunk haladó közvéleményében. De azt mindenképpen Orbán és Kövér javára kell írnunk, hogy Torgyántól - ha már egyszer az ő érdekeik szerint lett tagja a kormánynak - megkímélték a köztársaságot.”

41. Narancs, 2005. október 20., 42. szám
A kisszerű halál – Pártelmúlás

„E szolid előjáték után az FKGP valódi vesszőfutása a harmadik évezred hajnalán vette kezdetét, amikor is a Fidesz - sajátos és ellenállhatatlan meggyőzőerejével élve - csapatostul tántorította el a vidékfejlesztési minisztertől az eladdig hű fegyvertársait. A kisgazdapártból több hullámban távozott politikusok részint önálló alakulatok kreálásával kísérleteztek (például Bánk Attila), részint taktikusan odacsapódtak a Fidesz segédhadához (Turi-Kovács Béla és Kisgazda Polgári Egyesülete). Más kisgazdák ezzel szemben rövid úton bűnvádi eljárás alá kerültek (Székely Zoltán, Szabadi Béla).”

42. Narancs, 2006. március 30.
Kudarcra ítélve - A legfőbb ügyész hat éve

„Május 16-án lejár Polt Péter legfőbb ügyész mandátuma. Minden idők legtöbbet támadott közjogi méltósága egyelőre nem árulta el, hogy adott esetben vállalná-e még egy ciklusra a tisztséget. Az államfő sem tett még javaslatot az utódra. A rendszerbe mindenesetre kódolva van, hogy valamelyik oldal az új főügyészt is utálni fogja.”
„[Polt] az alkotmányos pozíció kívánatos pártatlanságára hivatkozva kilépett a Fideszből. Az ennek ellenére pártkatonának tartott Poltra igazából a kormányváltás után kezdett rájárni a rúd - bár sokan már 2001-ben furcsállták, hogy az ügyészség éppen a kisgazdák leszalámizásakor érezte szükségét meggyanúsítani Szabadi Bélát, és csakis őt. A szocialista-szabaddemokrata koalíció egyik legfőbb választási ígérete volt az előző ciklus törvénytelennek tartott ügyeinek a kivizsgálása. Ám ezek egyike sem jutott el a bíróságig: a Schlecht Csaba fantomizálta Fidesz közeli cégek, a stadionbeléptető rendszer, a Millenáris Park pénzügyei, az Országimázs Központ és a Happy End Kft. szerződései, az Ezüsthajó Kft. filmjei, a 12 állami gazdaság baráti kiárusítása vagy a Magyar Televízió gazdálkodása ügyében sem történt vádemelés. Előfordult, hogy már az ügyészi nyomozást is megszüntették, vagy az eljáró rendőrséget kötelezték erre. Tekintve, hogy semmilyen következménye nincs annak, ha az ügyészség nem emel vádat, noha az szakmailag indokolt volna, a kormánypártok politikai útmutatást véltek felfedezni az elhaló ügyekben. Polt ezt visszautasította, mondván, hiába lett volna kényelmesebb a bíróságra hagyni a felmentést, egy ügyész a törvény szerint csak akkor emelhet vádat, ha bizonyítottnak látja, hogy bűncselekmény történt, és azt a terhelt követte el.”

***

És a folytatás Szabadi Béla honlapján

***

Kiss Zoltán (SZDSZ) interpellációja és Szabadi Béla válasza: Kinek van szüksége orvosra?

***

Orbán Viktor Torgyán Józsefről és Szabadi Béláról. 1999. szeptember 2. Reggeli Krónika


(Összeállította: m.zs.)


Ajánlja az írást másoknak is!

рrудаление нерва зубакто работал с payperprofits